Ketyeg az óra

Ebben a rohanó világban mindenki csak magával foglalkozik. Ideig-óráig el lehet viselni, de egy idő után ezt az ember nem tudja megemészteni és sajnos nem marad más, csak a magány.

Mióta pénzről szól az élet és persze a közösségi oldalakról: nincsen olyan hogy magánélet, nincs olyan dolog, ami ne kerülne a nyilvánosság elé. Ezt érzem sajnos egyre jobban, főleg a karácsony közeledtével. Nem figyelünk a másikra, állandóan a saját dolgunkkal vagyunk elfoglalva és csak ,,fújjuk a magunkét”, közben pedig nem hallgatunk meg másokat és nem foglalkozunk azzal, hogy közben megbántjuk, azt, akit szeretünk. Túl rövid az élet, de mi még sem teszünk ez ellen semmit. Nem keressük a másik társaságát, megvárjuk, míg ránk találnak. De ez nem ilyen egyszerű. Nekünk is kell nyitnunk, másképp ez nem működik. Egyre jobban azt látom az emberekben, hogy meg sem hallgatják mit akartunk mondani egyből azt vágják rá: sietnem kell. Ilyen egyszerű lenne az egész ? Meg sem próbáljuk megérteni vagy segíteni a másikat? Ennyire önzőek vagyunk mi emberek? Sajnos ez így van és egyre rosszabb lesz. Karácsony előtt már 1 hónappal készülődnek az ünnepre, vásárlók tömege lepi el az üzleteket, mindenhol karácsonyi dalok szólnak, és különböző karácsonyi díszek díszítik a várost, illetve a boltokat. De mi értelme van az egész felhajtásnak, ha nincsen bennünk már semmi emberi érzés? Nem érdekel minket mások fájdalma? Ha történik valamilyen baj embertársunkkal már lassan az sem érdekel, meghallgatjuk, elfelejtjük, s nem gondolunk bele mit lett volna, ha ,,velem történik.” Az élet már egyáltalán nem az összefogásról és a szeretetről szól. Mindenki jobbat akar és többet, nem érdekel minket hány emberen gázolunk át a céljaink elérésért. Kérdés az, hogy megéri? Mondják azt, hogy a pénz nem boldogít, akkor még is mi? Ha mindenki csak ezt hajszolja. Lassan már elfelejtjük azt, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk. Csak meg kell próbálni segíteni és meghallgatni a másikat nem pedig hátat fordítani és tovább lépni…

Karácsonyi ünnep

Mint, mindenkinek nekem is fontos a karácsony. Ilyenkor a család együtt ünnepel, és a szeretteivel tölti ezt a csodás napot.

Karácsonykor Jézus születését ünneplik világszerte, hiszen a karácsony egy keresztény ünnep. Minden évben ünneplik, hiszen úgy tartják, hogy ez a nap Jézus Krisztus születésének emléknapja. A szeretet, az öröm, a család, az összetartás ünnepe. A karácsony egy keresztény ünnep, de még is hagyománnyá vált, hogy sok nem keresztény ünnepli a szeretet ünnepeként. Ezzel az ünneppel együtt jár az ajándékozás, a templomba járás, karácsonyfa díszítés, karácsonyi zene és különböző karácsonyi díszek. Rengetegen küldenek egymásnak karácsonyi üdvözlőlapot. Sok helyen még szokás december első vasárnapján (ami egyben az egyházi év kezdete) adventi gyertyát gyújtani, hiszen ezzel fejezik ki, hogy mennyire várják a karácsonyt. Sajnos már egyre jobban elveszett a karácsony varázsa. Sokkal fontosabb lett, hogy milyen ajándékot vegyünk szeretteinknek. Régebben nem az volt a fontos, hogy milyen értékű ajándékokat vegyünk, hanem az, hogy együtt legyen a család békességben és szeretetben. A legszebb dolog az, hogy ha saját készítésű ajándékot adunk a másiknak tiszta szívből. Elég egy ölelés vagy egy kedves szó. A legfontosabb az, hogy ki tudjuk fejezni szeretetünket a másik iránt. Nincs is annál szebb, amikor együtt töltjük ezt az ünnepet a szeretteinkkel. Nem szabad figyelmen kívül hagyni és megfeledkezni arról, hogy nem az számít mit adunk, hanem hogy teljes szívvel és őszintén adjuk. Szeressük egymást, hiszen erről szól az ünnep.

Ezel- Bosszú mindhalálig

Ömer Ucar egy szegény és őszinte fiatalember, aki vakon megbízott a barátaiban, de csalódnia kellett, mert átverték. A barátai és a szerelme börtönbe juttatták, csak is a pénz miatt. Egy kaszinóba törtek be és rálőttek egy őrre. A gyilkosságot Ömerre fogták. A bíróságon a szerelme a szemébe hazudott és azt mondta, hogy ő tette. A lány igazából a testvére miatt csinálta az egészet, mert a húga halálos beteg és pénzre volt szüksége a műtéthez. Ömert életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték, de a börtönben lázadás tört ki, ahonnan meg tudott szökni. Az öreg Ramiz segített neki. Annyira megégett az arca, hogy meg kellett műteni és egy új arca és egy új neve lett, Ezel. 10 évet kellett várnia, hogy bosszút álljon. A barátai szívébe férkőzött újra, csak gazdagon. Titkolózni kellett és nem szabadott feltárnia, hogy ki is ő valójában. Kifosztotta, átverte őket, úgy ahogy ők tették vele. Később rájött, hogy nem minden a bosszú, ezért elmondta az igazat. Rájött, hogy bármit is tettek vele, ennek ellenére is szereti őket. Nem tudott a múltjától megszabadulni. A sorozat végén a szerelme meghal és Ezel ezt nem tudja elviselni és végez magával.

Az Ezel című török sorozat lényege a bosszú, de még sem old meg semmit. Hiszen hiába akar bosszút állni, kifosztani őket és fájdalmat okozni a múlttól nem lehet elmenekülni. Mindig is jelen van és végig kísér. A szerelméért is feláldozta az életét. A tanulság az, hogy soha sem szabad megbízni senkiben, hiszen átverhetnek. Mindig óvatosnak kell lenni és megválogatni a barátainkat. A mai helyzetben, amikor minden a pénz körül forog, különösen figyelni kell, hiszen lehetnek olyanok, akik érdekbarátok és csak a pénz miatt vannak velünk. A szerelem is fontos tényező, hiszen ebben a sorozatban minden szenvedés meg volt, ami a szerelemhez kell, sőt a halálukkal ért véget. Ezel annyira szerette Eysant, hogy meghalt érte. A legrosszabb dolgokat tette vele, de mégis megbocsájtott és erős volt a szerelem. Arra utal ez a sorozat, hogy becsüljük meg a barátainkat, és a szeretteinket, de még is óvatosnak kell lenni főleg, hogy ha pénz dominál.