A hatalmas sikerű Alkonyat-sorozat várva
várt folytatásában Bella Swan (Kristen Stewart) és a vámpír Edward Cullen
(Robert Pattinson) végre az ifjú házasok boldog életét élhetnék, ám árulások és
tragédiák sorozata egész világukat romba döntheti. Az esküvő után Bella és
Edward nászútra Rio de Janeiróba utaznak, ahol végre átadhatják magukat
szenvedélyeiknek. Bella hamarosan észreveszi, hogy várandós, és a kis híján
végzetes szülés során Edward teljesíti a lány régi kívánságát: halhatatlanná
teszi. Lányuk, a különleges Renesmee érkezése azonban veszélyes események
lavináját indítja el. A Cullenek és szövetségeseik szembekerülnek a
vámpírvezetők, a Volturik félelmetes tanácsával, és úgy tűnik, elkerülhetetlen
sorsdöntő összecsapásuk. Az izgalmakban bővelkedő, romantikus Hajnalhasadás
folytatja a nagyszabású természetfeletti mesét a szerelemről, amellyel az
Alkonyat-sorozat az egész világot meghódította.
2011. november 18-án jelent meg a nagyszerű sikersorozat, de én csak
itthon láttam mozis verzióban. Az eddigi részekhez képest teljesen más volt. Véleményem
szerint nagyon érzelmes és akciómentes volt ez a rész. Az esküvői jelenet az,
ami nagyon tetszett, de lehetett volna még színesíteni vagy fokozni, de akkor
lehet nem lett volna ennyire ütős. Hiszen a vámpírok nem a színes díszekről
híresek, illetve a csillogó csecsebecsékről. Az is nagyon zavart, hogy Bella
nem örült az esküvőnek, vagyis úgy érezte mintha ezáltal meghalna és egy fajta
temetői hangulatot lehet látni és érezni. Igaz, hogy ha valaki férjhez megy
egyben véget ér az eddigi élete és egy új élet kezdődik. De akkor sem kellett
volna így viselkednie Bellának. Tény és való, hogy elég hosszasan elnyújtották
a filmet, vagyis nem sok minden történt a film alatt. Sok cselekmény és jelenet
volt benne, ennek ellenére az egész történet lassan zajlott, semmi érdemleges
nem történt. Megjelent benne minden az élettől a halálig. Először az esküvő,
ami egy új életet és egyfajta újjászületést jelentett, ezt követte a nászút,
Bella szüzességének elvesztése, majd a gyermek megszületése és Bella halála és
egyben vámpírrá válása. Bella mindent megtett a gyermeke életéért, amit a
többiek,, dolognak” hívtak. Nem sok akció van ebben a részben, tulajdonképpen a
végén van (a film utolsó negyedében), amit elég rövidre vágtak. Mindenki azt
akarta, hogy ne tartsa meg a babát, mert belülről megemészti és a szülés után
meghal, de Bella megtartotta és életét áldozta volna a kicsiért. De ez a baba
annyira gyorsan fejlődött és olyan erős volt, hogy vérre volt szüksége. Ezért
vért ivott Bella, hogy ne szenvedjen egyikük sem. Végül Edward minden egyest
testrészén megharapta és az ő vérét injekciózta Bellába és a kicsi
megszületése utána felébredt, de már vámpírként és így fejeződött be a film.
Nekem kicsit unalmas volt a film, a megszokottakhoz képest. Hiszen eddig minden
jelenetben volt akció. Általában a vámpírok- a vámpírokkal, vagy vérfarkasok a
vámpírokkal küzdöttek meg és így kevesebb volt az ironikus jelenet. Ebben a
részben először is az érzelmekre összpontosítottak és arra, hogy megmentsék
Bella életét, mint minden egyes részben. Nekem mindegyik rész nagyon tetszett,
de ez fogott meg a legjobban. Hiszen a 18 éves lányból kész nőtt lett, mint
ahogy a mondás is tartja: ,, A rút kiskacsából gyönyörű hattyú lett”. Hiszen
odaadta magát szerelmének testestül - lelkestül és egy igaz és egyben örök
szerelem kezdődött, ami még a halálnál is erősebb. Felnőtté vált és új életet
kezdett, véget ért a fiatal kora, már nem az apjával él, hanem külön
életet. Első 3 részben voltak szép
dolgok, de zömében rosszak történtek és kevesebb volt az érzelem. Mindenki
esküvőről és gyerekről álmodik, de ebben a filmben áldozatokkal járt és
megmutatja az írónő és a rendező, hogy az anyának fontos a gyermeke, ami sajnos
a mai társadalomra nem ez jellemző, sőt elhagyják gyermekeiket. Nagyon jól
összefoglalta a lényeget és előtérbe helyezte a rendező a szülési nehézségeket.
Magával ragadja a nézőt, hiszen annyira beleélhetik magukat a szerelmesek
szerepébe, mint ha ez velük történt volna meg.
Tisztában vagyok
azzal, hogy sokan nem szeretik az ilyenfajta történeteket, de nekem valamiért
még is megtetszett. Sokan azt mondják,
hogy nem tanító jellegű, de ha átlátják a lényeget megértik, hogy igen is lehet
belőle tanulni. Először én is óckottam tőle, de szerencsére kellemesen
csalódtam és alig várom a következő részt, amit november 16-án láthatunk.
